Az alma a legősibb gyümölcseink egyike, már Kr.e. 6500 körül is jelen volt az emberiség életében. A kissé nyirkos, levegős, tápanyagban gazdag talajt szereti, éghajlat szempontjából pedig mind a melegebb, mind a hűvösebb területeken is jól terem. Korai fajtái már

Több, mint 4000 éve termesztik, de ennek ellenére a gyümölcsök világában kissé szokatlan módon nagyjából csak 50 ismert birs fajtát különböztetünk meg, melyekből hazánkra 10-12 fajta jellemző. Nem nő túl nagyra a fája, későn virágzik, mely nagy előnyt jelent a

A bodza Európa teljes területén megtalálható, 3-5 méter magasra is megnövő bokor, vagy fa formájú növény. Ágainak belseje fehér, szivacsos bélzettel töltöttek, mely gyújtósként volt hasznosítva, míg a könnyen megmunkálható farészből szerszámnyelet, illetve furulyákat is készítettek. Virágzata semmivel sem összetéveszthető

A fekete cseresznye, vagy sajmeggy alanyra oltott cseresznyefa tömör, sűrű ágrendszerrel és levélzettel rendelkezik. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kis településén, Szomolyán érte el legendás tulajdonságait, melyeket az emberi gondoskodás mellett a mikroklíma és a talajadottságok határoznak meg. A térség enyhén lúgos, utóvulkáni

A ribizli a XIV. században érkezett hozzánk a Földközi tenger vidékeiről, de a fekete változatát csak később, a XVI. században kezdték el termeszteni Európában. Hazánkban a Fertő tó környékén, a Szigetköz liget-, és láperdőiben vadon is megterem, de jelen van

A fekete szeder kúszónövény, mely 0,5-3 méteres nagyságot is elér, szárai idővel fásulnak és tövisessé válnak. A gyümölcsei mellett a levelei is gazdagok tanninban, melyet korábban bőrök cserzéséhez is használtak. Az egyik legrégebbi gyógynövénynek tartják, már Hippokratész korában, az i.e.

“De berkenyefát soha ne ültess… A berkenyefa… nem terem addig… ameddig az ültetője él…” írta Gárdonyi az Isten rabjai című regényében. Ez valóban nem költői túlzás, a házi berkenye egyik fő tulajdonsága, hogy hosszú évek kellenek ahhoz, hogy virágozzon és

A kajszibarack hazánkban nem őshonos faj, valószínűleg a török hódoltság idejére tehető a hozzánk kerülése és elterjedése. Széles körben ismert, hogy sárgabarackként is hívhatjuk, de az már valószínűleg kevésbé, hogy majombarack, illetve tengeri barack névvel is beszélhetünk róla.  A kajszi

Európa szerte elterjedt növény a kökény, erdőszélek, cserjés dombok, ritkás erdők lakója. Nagyjából 1-3 méter magas, dúsan elágazó cserje, melyet fehér virágok borítanak április-május idején. Gyümölcse gömbölyű, kékes-fekete színű, kékes hamvassággal fedve. Fanyarkás ízvilág jellemzi, mely édeskésbe fordul a fagyokat

Magyarországon is őshonos, nagyjából 1,5-2 méter magas félcserje. Fűrészfogas levele és fehér virágai vannak. A mondák szerint Zeusz dadája az akkor még fehér színű málna szedése közben megszúrta az ujját és az ő vére festette azt pirosra. A gyümölcs színei

Azon ritka nemzetek egyike vagyunk, akik a szeretik a meggyet friss gyümölcsként is fogyasztani. A legtöbben ódzkodnak savanykás-savas karakterétől, inkább az édesebb cseresznyét választják helyette. Pedig pont ez a savas karakter az, ami segít kibontakozni az illatoknak és ízeknek, frissebb,

Az őszibarack hazájának sokáig Perzsiát tartották, ezt őrzi a mai napig is a latin neve a Prunus persica. A legkorábbi írásos emlékek szerint viszont Krisztus előtt öt évszázaddal már fellelhető volt Kínában is, így valószínűsíthető, hogy onnan származik. Neve megtévesztő,

A piros ribizli, vagy más néven ribiszke 1-1,5 méter magasságot elérő cserje, vagy ritkábban fa. Középhegységi tájakon olykor vadon is terem, de kerti bokorként jellemzőbb. Magyarországon a XVII. századtól vált kedvelt kerti cserjévé. A Dunakanyarban és környékén, valamint a Nyugat-Dunántúlon

A szilva őshazája Kis-Ázsia és a Kaukázus vidéke, de mára meghódította a világot. Jellemzően a mérsékelt öv gyümölcse, de szinte minden földrészen jelen van. Valószínűleg igénytelen, kevés gondoskodást igénylő termesztése miatt alakult így. Az almát követően a szilva a második

A szőlő az egyik legősibb kultúrnövényünk, melyet már hatezer évvel ezelőtt is ismertek őseink. A szőlőtermesztés végigkíséri az emberiség történelmét és kultúráját a homéroszi időktől kezdve. Magyarországon már a rómaiak és az avarok is foglalkoztak vele. A világon összesen kb.

A vackor, azaz vadkörte viszonylag gyorsan növő fafajta, a Kárpát medence jellegzetes növénye. Gyümölcsét már honfoglaló őseink is gyűjtötték és fogyasztották. Áprilisban, májusban virágzik, termése szeptembertől válik éretté. Kérge enyhén barázdált, pikkelyesen leváló. Fája értékes bútor és szobrász fa, sokszor

Egy Stair nevű tanító nevéhez fűződik a vilmoskörte ismertté válása, mivel ő talált rá a fajtára magoncként Aldermastonban (Angliában) 1770-ben. Azóta világszerte közkedvelt lett, mára a legnagyobb mennyiségben termesztett körtévé vált. Korán termőre fordul, rendszeresen terem. Általában vadkörte, vagy birs

A fekete berkenye 1-3 méter magas cserje. Rendkívül ellenálló, kártevők és betegségek ritkán tudnak benne nagy kárt tenni. Fagytűrő képessége kiemelkedő, egyes mérések szerint akár a -35 °C fokot is elviseli károsodás nélkül. A tavasz közepén hozza meg fehér virágait,

A madárberkenye egész Európában elterjedt, vadon a bükkösök, fenyveserdők szomszédságában él, de rendkívül impozáns megjelenése miatt a városi környezet kedvelt díszfája is. Magassága elérheti a 10-12 métert, levelei sötétzöldek, erősen fogazottak. Májusban kezdenek fehér virágai megjelenni, jellegzetes illatával, bőséges pollen