Európa szerte elterjedt növény a kökény, erdőszélek, cserjés dombok, ritkás erdők lakója. Nagyjából 1-3 méter magas, dúsan elágazó cserje, melyet fehér virágok borítanak április-május idején. Gyümölcse gömbölyű, kékes-fekete színű, kékes hamvassággal fedve. Fanyarkás ízvilág jellemzi, mely édeskésbe fordul a fagyokat követően.
A kökény nálunk vadgyümölcsként ismert, de tőlünk keletebbre termesztett formában is jelen van. A szilva rokona, mely a sok külső hasonlóság kapcsán talán nem is olyan meglepő. Népies elnevezései is nagyon beszédesek, zabszilva, kininfa, tövisfa, ekegúzs, kökönye.
A kökény, mint alkoholos italok alapja, vagy fűszere, igen sokoldalú. A kökénypálinkán túl, készítenek belőle bort és likőrt is, de talán még ismertebb a ginbe áztatott felhasználási módja, melynek eredménye az édes-fanyar, fűszeres “ágyas” gin, a sloe gin. Emellett lekvár, vagy mártás formájában is helytáll, sőt, nyers fogyasztása is ízletes.
A kökényből készült cefre nem szabad, hogy tartalmazza a gyümölcs csonthéjas magját az erjedés során, mivel mérgező vegyület, hidrogén-cianid szabadul fel belőle. Ha erre odafigyelünk, csodálatos kökénypálinka lesz poharunk tartalma.
Kínálatunkban az alábbiakban találkozhatsz még a kökénnyel: