Ismerd meg a pálinka gyümölcsét, a szőlőt!

A szőlő az egyik legősibb kultúrnövényünk, melyet már hatezer évvel ezelőtt is ismertek őseink. A szőlőtermesztés végigkíséri az emberiség történelmét és kultúráját a homéroszi időktől kezdve. Magyarországon már a rómaiak és az avarok is foglalkoztak vele.

A világon összesen kb. 7 millió hektáron termesztenek szőlőt  ennek nagyjából a fele Európában található. A szüret után legnagyobb mennyiségben bort állítanak elő belőle, csak aztán jön arányaiban a csemegeszőlő és legkisebb mennyiségben a mazsola, mint végtermék.

Hazánkban közel 66.000 hektáron 223 fajtával folyik szőlőtermesztés, melyeknek 70%-a fehér-, 30%-a kékszőlő. Összesen 22 borrégióval büszkélkedhetünk, megannyi egyedi nemesítésű szőlővel és tájegységekre jellemző borfajtával.

A szőlőpálinka a lebogyózott, szár nélküli szőlőből készül erjesztést követően, legtöbbször friss, üde aromákkal.

A törkölypálinkák a bornak kipréselt szőlőkből visszamaradt anyagokból készülnek. Ebben az esetben a szőlő leve bornak erjed le, míg a hátramaradt szőlőhéj, mag, gyümölcsrost és minimális lé együttese lesz a törköly. Pálinkájának íze, illata nagyon hasonlít az alapanyag szőlőre, de annál markánsabb, testesebb lesz, inkább a mélyebb karakterek dominálnak benne.

A seprőpárlatok alapanyaga a bor lefejtése után a hordó alján maradt iszapos, alkoholban, ízanyagokban, elhalt élesztőkben és egyéb szárazanyag tartalomban gazdag  seprő. Alapanyagának szánt szőlőjének aromái kiegészülnek lágy, krémes, kenyeres jegyekkel, melyek elképesztő gazdagságú párlatot eredményeznek.

Bőséges választék áll rendelkezésre a szőlő alapú  párlatok és pálinkák szerelmeseinek. A lehetőségek száma szinte végtelen, főleg ha az egyre sikeresebb nemesítések keresztezések eredményeit is számba vesszük.

Cserszegi fűszeres

Az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezéséből jött létre Cserszegtomajon, Dr. Bakonyi Károlynak köszönhetően 1960-ban. Illatos fajta, virágos, friss szőlős, mézes és parfümös jegyekkel, határozott fűszerezettséggel.

Pölöskei muskotály

1967-ben került nemesítésre Szegedi Sándor által a Zala gyöngye, Glória Hungariae és az Erzsébet királyné emléke keresztezésével. Kellemesen, enyhén muskotályos ízű, kifejezetten ropogós húsú szőlő, erősebb héjjal, telt ízekkel, édességgel.

Zöld veltelini

Osztrák származású fajta, amely vélhetőleg a Tramini és a St. Georgen fajták természetes kereszteződésének eredménye. Leginkább friss, citrusos, zöldes, üde jegyek jellemzik, virágosággal.

Muscat Ottonel

Franciaországból származik a Loire völgyéből, valószínűleg a Chasselas és a Muscat d’Eisenstadt kereszteződéséből, még a XIX. századból. Illatos, virágos, könnyedebb muskotályos karakterekkel.

Irsai Olivér

Kocsis Pál nemesítette 1930-ban a Pozsonyi fehér és a Csabagyöngye keresztezésével. Kiemelkedően illatos, parfümös, melyet könnyed muskotály és szőlővirág aromatika vesz körbe nagyon behízelgő módon.

Kékfrankos

Közép-európai fajta, valószínűleg Ausztriából, a kék Zimmettraube és Gouais blanc kereszteződéséből.  Hazánkban Nagyburgundi néven is ismert. Friss, gyümölcsös, málnás-epres, virágos és finoman fűszeres jegyei vannak. 

Kínálatunkban az alábbiakban találkozhatsz még a piros ribizlivel:

  • cserszegi fűszeres törköly pálinka
    Cserszegi fűszeres törkölypálinka
  • lunczer prémium pölöskei muskotály szőlő pálinka
    Prémium pölöskei muskotály szőlő pálinka
  • irsai olivér szőlő pálinka
    Irsai Olivér szőlő pálinka
  • lunczer blendelt szőlő birs pálinka
    Szőlő-birs pálinkablend
error: Védett tartalom! Szerzői jog védi! Bármi nemű másolása jogi következménnyel jár!