A madárberkenye egész Európában elterjedt, vadon a bükkösök, fenyveserdők szomszédságában él, de rendkívül impozáns megjelenése miatt a városi környezet kedvelt díszfája is. Magassága elérheti a 10-12 métert, levelei sötétzöldek, erősen fogazottak. Májusban kezdenek fehér virágai megjelenni, jellegzetes illatával, bőséges pollen és nektártermelő képességével magához vonzva a méheket. A virágzata 10-15 cm átmérőjű bogernyő, melynek szárított […]
A fekete berkenye 1-3 méter magas cserje. Rendkívül ellenálló, kártevők és betegségek ritkán tudnak benne nagy kárt tenni. Fagytűrő képessége kiemelkedő, egyes mérések szerint akár a -35 °C fokot is elviseli károsodás nélkül. A tavasz közepén hozza meg fehér virágait, gyönyörű rózsaszín-lilás portokokkal a porzószálak végén. Az 5-10 mm átmérőjű éjfekete bogyók a nyár végére […]
Egy Stair nevű tanító nevéhez fűződik a vilmoskörte ismertté válása, mivel ő talált rá a fajtára magoncként Aldermastonban (Angliában) 1770-ben. Azóta világszerte közkedvelt lett, mára a legnagyobb mennyiségben termesztett körtévé vált. Korán termőre fordul, rendszeresen terem. Általában vadkörte, vagy birs magoncokra oltják. Nem szereti a fagyzugos területeket, a birs alanyon nevelkedők érzékenyebbek a fagyokra. A […]
A vackor, azaz vadkörte viszonylag gyorsan növő fafajta, a Kárpát medence jellegzetes növénye. Gyümölcsét már honfoglaló őseink is gyűjtötték és fogyasztották. Áprilisban, májusban virágzik, termése szeptembertől válik éretté. Kérge enyhén barázdált, pikkelyesen leváló. Fája értékes bútor és szobrász fa, sokszor volt pipák nemes alapanyaga. A gyümölcsök aprók, 2-4 cm-esek. Tömör szerkezetük, kövecses húsuk miatt az […]
A szőlő az egyik legősibb kultúrnövényünk, melyet már hatezer évvel ezelőtt is ismertek őseink. A szőlőtermesztés végigkíséri az emberiség történelmét és kultúráját a homéroszi időktől kezdve. Magyarországon már a rómaiak és az avarok is foglalkoztak vele. A világon összesen kb. 7 millió hektáron termesztenek szőlőt ennek nagyjából a fele Európában található. A szüret után legnagyobb mennyiségben […]
A szilva őshazája Kis-Ázsia és a Kaukázus vidéke, de mára meghódította a világot. Jellemzően a mérsékelt öv gyümölcse, de szinte minden földrészen jelen van. Valószínűleg igénytelen, kevés gondoskodást igénylő termesztése miatt alakult így. Az almát követően a szilva a második legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs, világszerte nagyjából 2000 fajtája ismert. Hazánkban a legnagyobb mennyiségben a Lepotica […]
A piros ribizli, vagy más néven ribiszke 1-1,5 méter magasságot elérő cserje, vagy ritkábban fa. Középhegységi tájakon olykor vadon is terem, de kerti bokorként jellemzőbb. Magyarországon a XVII. századtól vált kedvelt kerti cserjévé. A Dunakanyarban és környékén, valamint a Nyugat-Dunántúlon termesztik nagyobb mennyiségben. Nagyon hívogató, dekoratív jelenség az élénkzöld levelek között megjelenő vibrálóan piros színű […]
Az őszibarack hazájának sokáig Perzsiát tartották, ezt őrzi a mai napig is a latin neve a Prunus persica. A legkorábbi írásos emlékek szerint viszont Krisztus előtt öt évszázaddal már fellelhető volt Kínában is, így valószínűsíthető, hogy onnan származik. Neve megtévesztő, hiszen nem ősszel, hanem nyáron, június-július idején szedhető a gyümölcs. Természetesen ez már inkább napjainkra […]
Azon ritka nemzetek egyike vagyunk, akik a szeretik a meggyet friss gyümölcsként is fogyasztani. A legtöbben ódzkodnak savanykás-savas karakterétől, inkább az édesebb cseresznyét választják helyette. Pedig pont ez a savas karakter az, ami segít kibontakozni az illatoknak és ízeknek, frissebb, üdébb, fűszeresebb hatást keltve ezzel. Többek közt ez is az oka, hogy a világ legtöbb […]
Magyarországon is őshonos, nagyjából 1,5-2 méter magas félcserje. Fűrészfogas levele és fehér virágai vannak. A mondák szerint Zeusz dadája az akkor még fehér színű málna szedése közben megszúrta az ujját és az ő vére festette azt pirosra. A gyümölcs színei közül a piros a legismertebb, de létezik fehér, sárga, lila és fekete variánsa még ma […]
© Minden jog fenntartva 2021
