Európa szerte elterjedt növény a kökény, erdőszélek, cserjés dombok, ritkás erdők lakója. Nagyjából 1-3 méter magas, dúsan elágazó cserje, melyet fehér virágok borítanak április-május idején. Gyümölcse gömbölyű, kékes-fekete színű, kékes hamvassággal fedve. Fanyarkás ízvilág jellemzi, mely édeskésbe fordul a fagyokat követően. A kökény nálunk vadgyümölcsként ismert, de tőlünk keletebbre termesztett formában is jelen van. A […]
A kajszibarack hazánkban nem őshonos faj, valószínűleg a török hódoltság idejére tehető a hozzánk kerülése és elterjedése. Széles körben ismert, hogy sárgabarackként is hívhatjuk, de az már valószínűleg kevésbé, hogy majombarack, illetve tengeri barack névvel is beszélhetünk róla. A kajszi a magyar nyelvbe oszmán-török eredetű jövevényszóként érkezett (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt […]
„De berkenyefát soha ne ültess… A berkenyefa… nem terem addig… ameddig az ültetője él…” írta Gárdonyi az Isten rabjai című regényében. Ez valóban nem költői túlzás, a házi berkenye egyik fő tulajdonsága, hogy hosszú évek kellenek ahhoz, hogy virágozzon és gyümölcsöket hozzon. Hazánkban ez átlagosan 15-25 évre tehető. A virágok megjelenésével újabb szépségekkel találkozhatunk, ugyanis […]
A fekete szeder kúszónövény, mely 0,5-3 méteres nagyságot is elér, szárai idővel fásulnak és tövisessé válnak. A gyümölcsei mellett a levelei is gazdagok tanninban, melyet korábban bőrök cserzéséhez is használtak. Az egyik legrégebbi gyógynövénynek tartják, már Hippokratész korában, az i.e. 400-ban is említik jótékony hatásait. Enyhén vízhajtó hatású, hasmenés ellen és fogínygyulladás kezelésére is alkalmazható. […]
A ribizli a XIV. században érkezett hozzánk a Földközi tenger vidékeiről, de a fekete változatát csak később, a XVI. században kezdték el termeszteni Európában. Hazánkban a Fertő tó környékén, a Szigetköz liget-, és láperdőiben vadon is megterem, de jelen van a gondozott ültetvényeken is. Maga a növény 1-1,5 méter magasra megnövő cserje, termése sokmagvú, éretten […]
A fekete cseresznye, vagy sajmeggy alanyra oltott cseresznyefa tömör, sűrű ágrendszerrel és levélzettel rendelkezik. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kis településén, Szomolyán érte el legendás tulajdonságait, melyeket az emberi gondoskodás mellett a mikroklíma és a talajadottságok határoznak meg. A térség enyhén lúgos, utóvulkáni eredetű andezit és riolittufával kevert talajai sokat adnak a szomolyai fekete cseresznye beltartalmi értékeihez. Már […]
A bodza Európa teljes területén megtalálható, 3-5 méter magasra is megnövő bokor, vagy fa formájú növény. Ágainak belseje fehér, szivacsos bélzettel töltöttek, mely gyújtósként volt hasznosítva, míg a könnyen megmunkálható farészből szerszámnyelet, illetve furulyákat is készítettek. Virágzata semmivel sem összetéveszthető illatot áraszt magából, készülhet belőle szörp, vagy frissítő tea. Az ernyős virágzat palacsintatésztába mártva és […]
Több, mint 4000 éve termesztik, de ennek ellenére a gyümölcsök világában kissé szokatlan módon nagyjából csak 50 ismert birs fajtát különböztetünk meg, melyekből hazánkra 10-12 fajta jellemző. Nem nő túl nagyra a fája, későn virágzik, mely nagy előnyt jelent a fagyokkal szemben. A gyümölcs alapvetően nem fogyasztható nyersen, nagyon kemény hússal rendelkezik. Vannak azonban olyan […]
Az alma a legősibb gyümölcseink egyike, már Kr.e. 6500 körül is jelen volt az emberiség életében. A kissé nyirkos, levegős, tápanyagban gazdag talajt szereti, éghajlat szempontjából pedig mind a melegebb, mind a hűvösebb területeken is jól terem. Korai fajtái már júliusban, míg a kései termésűek még októberben is szedhetőek. Középmagas törzs és terebélyes lombkorona, sötétzöld […]
© Minden jog fenntartva 2021
